Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
2.2. Az elhelyezésről való megegyezés módjai A szülőknek a gyermek elhelyezése tárgyában történő megegyezése létrejöhet peren kívül, valamint peres eljárásban kötött egyezség formájában. A házasság egyező akaratnyilvánításon alapuló felbontásának egyik feltétele, hogy a házastársak - többek között - gyermekük elhelyezése és tartása, valamint a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében megegyezzenek és egyezségüket a bíróság jóváhagyja [Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja], illetőleg ha már három éve külön lakásban élnek, igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték [Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja]. 2.2.1. Perbeli egyezség Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróság nem mellőzheti annak vizsgálatát, hogy az elhelyezésnek a felek által kívánt módja megfelel-e a gyermek tényleges érdekeinek. A gyermek elhelyezése ugyanis nem lehet a szülők között a rossz értelemben vett alku tárgya, nem tehető függővé a házasság felbontásához való beleegyezéstől, az egyik szülő vagyoni jellegű igényeinek kielégítésétől. Ezt a kötelezettséget a Csjt. 1. §-ának (2) bekezdése úgy fogalmazza meg, hogy „e törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni". Az eljárásjogban a Pp. 290. §-ának (3) bekezdése mondja ki, hogy a házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie. A gyermek elhelyezéséről való döntést tartalmazó egyezség jóváhagyásának további feltételét tartalmazza a Csjt. 27