Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

ben a szülők vitája a végsőkig elmérgesedett, kritikátlanná vált és ezáltal a rendezés csak olyan kompromisszumos meg­oldással lehetséges, mely a további viták csíráját is magá­ban hordozza, nem vonható le az az általános következte­tés, hogy a válás során, illetve a gyermek elhelyezésével kap­csolatban külön indult perekben a szülők magatartására a megegyezésre való képtelenség a jellemző. A statisztikai adatok szerint 1995-ben Magyarországon 24 935 házasság került felbontásra (érvénytelenítésre), ebből 18 665 per­ben kellett dönteni a közös gyermek (gyermekek) elhelyezéséről. A válások száma később is alig változott. 1998-ban a bíróság 25 763 házasságot bontott fel, a bontásokkal egyidejűleg 16 377 gyermek sorsáról döntött, ez pedig a házassági bontóperek 63,6%­ában járt együtt a gyermekelhelyezéssel. 1999-ben a számadatok szinte azonosak maradtak, 25 605 bontás 16 269 gyermek elhe­lyezését érintette, és a felbontott házasságok 63,5%-a jelentett egy­ben gyermekelhelyezésre vonatkozó ítéletet vagy egyezséget. A felsorolt statisztikai mutatók nem tartalmazzák az élettársi kapcsolatból, illetve egyébként házasságon kívül született gyer­mekek elhelyezésével, valamint a gyermekelhelyezés megváltoz­tatásával összefüggő jogviták számát. Az így fennmaradó peres ügyek jelentős részében azonban a felek megegyeznek a gyer­mek elhelyezésében, vagy a megfelelő bizonyítási eljárás lefoly­tatása után hozott jogerős bírói határozatot a szülők elfogadják, végrehajtják és annak megfelelően alakítják további életüket. Más kérdés az, hogy az életkörülmények változása később ezek­nek a határozatoknak a megváltoztatását szükségessé teheti, illet­ve olyan ügyek is előfordulnak, amelyekben a különélő szülő utóbb valamely indokolt, vagy indokolatlan szempont kiemelésével te­szi kérdésessé az elhelyezés megfelelőségét. A fenti adatok isme­retében összegzésként mégis megállapítható, hogy a válások döntő részében a törvény koncepciójának megfelelően elsősorban szü­lők azok, akik gyermekük elhelyezéséről megfelelően rendelkez­nek, és a jogvitáknak csak kis része képviseli azokat a problémá­kat, amelyek a gyermekelhelyezési ügyekben súlyos, a végrehaj­tás nehézségeire is kiható ellentéteket jelentenek. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom