Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

érdekében, hogy a gyermeket a szülők közti viszály által előidézhető legsúlyosabb károsodástól a lehetőségekhez képest megóvják, és jogi védelmet nyújtsanak a gyermekétől jogellenesen elválasztott szülő számára is. 2. A szülők megegyezése a gyermek elhelyezése tárgyában 2.1. A megegyezés előnyei, gyakorisága A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított..." Az idézett jogszabályi rendelkezés a feltétlen szülői felelősségnek, mint erkölcsileg is elvárt alapesetnek a feltételezéséből kiindulva az elhelyezés kérdésében hozandó döntést elsősorban a szülők jogává és feladatává teszi. A szülők - ha a gyermek iránti szeretetük őszinte, önfeláldozó és tudatos - saját körülményeiknek, a gyermek egyéniségének és érzelmi kötődésének legjobb ismerete alapján fel tudják mérni, hogy milyen helyzet szolgálja legkedvezőbben a gyermekük érdekét. Az ilyen megállapodás előnye, hogy feltétlenül mérsékli a gyermeknél a válással együtt járó pszichikai megterhelést és a későbbi kapcsolattartás során is több esélyt biztosít a konfliktusok elkerülésére. Abból, hogy a bíróságok előtt folyamatban lévő, a házassági bontóperrel együtt indult gyermekelhelyezési perek, a bontópertől függetlenül folyó elhelyezési, illetve elhelyezés megváltoztatása iránti perek között számos olyan van, mely25