Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést egyéb feltételek megvalósulása hiányában is megszünteti, ha a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött. [Gyvt. 76. § (1) bek.] Az itt idézett jogi szabályozás a bírósági döntés előtti hatósági beavatkozások igen széles körű lehetőségeit tartalmazza, melyek közül a gyakorlatban a gyámhatóság fellépése és intézkedése az, amely gyakorisága folytán jellemző és meghatározó. A gyámhatóság (és más szerv) természetesen nem hozhat olyan döntést a gyermek ideiglenes elhelyezése tárgyában, amely a bíróság korábbi - gyermekelhelyezéssel kapcsolatos - döntésével ellentétes. Ezért rendelkezik úgy a Gyvt. 73. §-ának (2) bekezdése, hogy a bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak. A gyámhatósági hatáskör említésével szükséges a gyámügyi igazgatás szervezetének áttekintő ismertetése. A Gyvt. 5. §-ának k) pontja értelmében a törvény alkalmazása során gyámhatósági jogkörben jár el a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal. Az eljárási szabályok részletezésével a Gyvt. 106. §-ának (1) bekezdése, illetve a Gyvt. 1. §-a úgy rendelkezik, hogy gyámügyi igazgatási (gyámhatósági) ügyekben első fokon illetékes gyámhatóság a települési önkormányzat jegyzője és a kijelölt városi, fővárosi, kerületi polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézője (városi gyámhivatal), másodfokon pedig a megyei, fővárosi, közigazgatási hivatal közigazgatási szerve, mint megyei gyámhivatal. Az életközösség megszűnése és a gyermek jogi helyzetének végleges rendezése közti időszakban a szülők ellentéte esetén is rendelkezésre állnak a fenti jogi eszközök annak 24