Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

kötelezettség együttes feltételei, hogy a gyermek kiskorú lefíven, a közös háztartásban való gondozásához a kötelezett hozzájáruljon, a gyermek vér szerinti másik szülője nem, vagy nem elegendő tartás szolgáltatására legyen képes, és végezetül az így szükséges tartást a kötelezett csak a saját háztartásában köteles szolgáltatni, pénzbeni tartás fizetésére nem kötelezhető. A felsorolt feltételek hiányában jogszabálysértően határozott a bíróság az alábbi ügyben: A peres felek házastársak voltak, házasságukból két gyermek született. A házassági bontóperben a felek egyezséget kötöttek, amelyben a jelen per felperese 20-20%-os mértékben, gyermekenként havi 780-780 forint alapösszegű tartásdíj fizetését vállalta. A felperes keresete a gyermektartásdíj leszállítására irányult. Keresetlevelében és személyes meghallgatása során előadta, hogy újabb házasságából gyermeke született, a házastársa gyermekgondozási szabadságot vett igénybe, és a felesége a házasságba hozta az 1968-ban született Ágnes nevű gyermekét, aki után havi 900 forint tartásdíjat kap. Kérte, hogy a bíróság a tartásdíj-fizetési kötelezettségét négy gyermek figyelembevételével állapítsa meg. A bíróság a peres felek két gyermeke után a korábbi egyezség szerint járó tartásdíjat leszállította, és arra kötelezte az alperest, hogy a bérköltség terhére rendszeresen kifizetésre kerülő jövedelme 12,5-12,5%-át, de gyermekenként legalább 665 forint tartásdíjat fizessen meg az alperesnek. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet törvénysértő. A Csjt. 62. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság korábbi határozataiban rámutatott arra, hogy vér szerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyermek részére a közös háztartásban teljesített tartásra tekintettel, ha a mostohagyermek tartása a saját vér szerinti szüleinek jövedelméből megfelelően nem fedezhető. 178