Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Erre tekintettel a felperesnek a mostohagyermekkel szemben a közös háztartáson belül fennállott tartási kötelezettsége nem eredményezi feltétlenül a perbeli gyermekek után járó tartásdíj összegének a csökkentését. A felperest ez idő szerint három vérszerinti gyermek tartása terheli... Két vagy több gyermek tartásánál, különösen ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. A gyermektartásdíj megfelelő arányosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges mindkét szülő kereseti (jövedelmei) viszonyainak tisztázása, amely az alperes vonatkozásában nem történt meg. Ugyancsak elmulasztotta vizsgálni és értékelni a bíróság a gyermekek szükségleteit. Minthogy a bíróság a szükséges bizonyítást nem folytatta le, ezért jogerős ítélete - amely a felperes keresetének 50%-át a háztartásában nevelkedő mostohagyermek és a jelenleg egy éves, valamint az alperes gondozásában lévő két gyermek között egyenlő arányban osztotta fel - megalapozatlan. (PJD X. 343., BH 1985/1/21.) 3.9. A gyermektartásdíj különös esetei A szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaival összefüggésben kell rendelkezni adott körülmények között a gyermektartásdíj különös eseteiről, amikor a kötelezettnek a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelmét - átmenetileg vagy tartósan - speciális szabályok szerint kell megállapítani. A külföldön munkát végző kötelezett által fizetendő tartásdíj alapját a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §-ának (5) bekezdése határozza meg úgy, hogy a tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. Ennek a rendelkezésnek értelmében tehát a külföldön jövedelemben részesülő kötelezett esetén a bíróságnak el179