Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

szülők közös gyermekei élnek egy-egy szülő gondozásában, ilyenkor elméletileg a szülők tartási kötelezettsége kiegyenlítődik. A valóságban azonban gyakori, hogy a szülők anyagi helyzetében jelentős eltérés mutatkozik, vagy valamelyik gyermek ellátása lényegesen több kiadást igényel. Ilyenkor a kedvezőbb helyzetben élő szülő tartásdíj kiegészítés megfizetésére köteles. Vér szerinti testvérek esetén biztosítani kell azt, hogy indokolt szükségleteik kielégítése nagyjából azonos szinten történjék meg. Más elbírálást igényel, amikor a szülők egyikének más kapcsolatából további gyermeke vagy gyermekei születnek, akiknek a tartására a tartást igénylő gyermekkel egysorban köteles. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy a szülő a gyermeket saját háztartásában neveli, vagy utána pénzbeni tartást fizet, tartási kötelezettségét a rendelkezésre álló anyagi eszközök felmérésével arányosítani kell, figyelembe véve itt már a más kapcsolatból született gyermek másik szülőjének teljesítőképességét is, melynek szabályairól a „kötelezett teljesítőképessége" cím alatt volt szó. A mostohagyermekkel szembeni tartási kötelezettséget a Csjt. 62. §-ának (1) bekezdése úgy szabályozza, hogy a házastárs köteles a háztartásában eltartani a vele együttélő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. További rendelkezést tartalmaz erre nézve a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 7. §-a azzal, hogy kimondja, hogy a mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségét. Mindezeket egybevetve a mostohaszülő tartási kötelezettségével kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy az élettárs közös háztartásban élő gyermeke után tartási kötelezettség - törvényi rendelkezés hiányában - nem áll fenn, a házastárs gyermekével szemben pedig a tartásdíj-fizetési 177