Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

elégítő munkavállalásra, amely érdekeivel is összhangban áll. Ha a fenti feltételeknek megfelelő munkavállalásra módja van, a rászorultság hiánya, illetve csökkent mértéke az a jogi tényező, amely a szülő tartási kötelezettségét, illetve annak mértékét meghatározza. A kiskorú gyermeknek jövedelme származhat a tulajdonában lévő vagyon hasznosításából is. A saját vagyon hasznosítása akkor várható el, ha ebből a gyermeknek a megszokott, igényeinek megfelelő életvitelében hátránya nem következik. Az így befolyt jövedelmet a szülő a Csjt. 83. íjának (1) bekezdése alapján a gyermek szükségleteire köteles fordítani. A Legfelsőbb Bíróság a kiskorú gyermek vagyonából eredő jövedelmének figyelembevételéről határozott egy eseti döntésében, ahol a megállapított tényállás szerint az alperes gondozásában maradó gyermekek tartását a felek egyezségben rendezték, majd a felperes azért kérte az őt terhelő tartásdíj csökkentését, mert utóbb volt házastársával írásbeli megállapodást kötött, mely szerint a közös családi ház őt illető fele részét gyermekeinek ajándékozta és ugyanakkor az alperes az ő fele illetőségére haszonélvezeti jogot engedett a gyermekek részére, majd az alperes az ingatlant bérbeadás útján hasznosította. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy „megalapozatlan az eljárt bíróságoknak az a megállapítása, hogy az adott esetben a felek között létrejött egyezség óta a körülményekben nem következett be olyan változás, amely a tartásdíj mértékére kihatással lenne. A bontóperben megkötött egyezséget követően a felek rendezték vagyoni viszonyaikat, és ennek során került a gyermekek tulajdonába, illetőleg haszonélvezetébe a perbeli ingatlan, amelynek bérbeadás útján történt rendszeres hasznosításából jelentősebb jövedelem származott. Az alperes a Csjt. 82. íjnak (1) bekezdésében írtak szerint a gyermekek vagyonának a kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal köteles eljárni, mint saját ügyében. E gondos eljárás körében került sor a gyermekek rendelkezése alatt álló ingatlan hasznosítására. Az ebből származó jövedelem azonban a tulajdonos, illetőleg a haszonélvező gyermekeket illeti, és a szükségleteik kielégítésére szolgál. A per adataiból kitűnően ez a bevétel nem kivételes, hanem rendszeresen elérhető. A bíróságok ezért akkor 173