Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

zottságával kapcsolatos többletkiadásoknak, úgyszintén annak is, hogy a megfelelő életvitel megteremtésére irányuló jogosulti igény nem csupán az ún. alapszükségletek, tehát a lakás, élelmezés, ruházkodás és iskolai tanulmányok biztosításának, hanem a szülők teherbíró képességétől függően az egyéb szükségletek költségeire is kiterjed. A Csjt. 63. §-ának (2) bekezdése szerint, annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni... A serdülőkorú, súlyosan mozgáskorlátozott, beteg gyermek természetben történő ellátása az őt ténylegesen gondozó szülőre nézve az átlagot köztudomásúan messze meghaladó fizikai terhet ró, és az átlagosnál lényegesen nagyobb időbeli elfoglaltságot igényel... A felperes javára kell értékelni, hogy a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága ellenére a számára anyagilag kedvezőbb ápolási díjat veszi igénybe. Ilyen indokolás mellett a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet annak helyes indokai folytán hatályában fenntartotta. (LB Pfv. II. 22 930/1998.) Előfordul azonban, hogy a gyermek életében (átmeneti betegség, szükséges és indokolt tanulmányi többletköltség, stb.) rendkívüli kiadás válik szükségessé, melynek viseléséről a PK 105. sz. állásfoglalás az alábbiak szerint tartalmaz rendelkezést: „A Csjt. 65. §-ában és a 69/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekből következik, hogy ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét megtéríteni köteles." A gyakorlatban az tapasztalható, hogy a fenti állásfoglalás alkalmazására azért nem kerül sor, mert a rendkívüli kiadás megtérítése érdekében a gondozó személy inkább a tartásdíj felemelése iránti követelést támaszt, és a bíróságok 153