Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

sem tesznek megfelelő különbséget az alkalmilag felmerült többletkiadások és a folyamatosan jelentkező tartási költségek között, így az ilyen többletkiadás fedezetének megteremtése - helytelenül - a tartásdíj mértékének megváltoztatása jogcímén történik meg. Végezetül a gyermek szükségletei körében is irányadó, hogy a gyermektartásdíj jogosultja a gyermek, ezért a tartásdíjat a Csjt. 69/C. §-ának (1) bekezdése értelmében gyermekenként kell megállapítani. Ebből következik, hogy függetlenül attól, hogy a gyermeket gondozó szülő a Csjt. 67. §ának (2) bekezdése alapján a saját nevében a gondozásában élő több gyermek érdekében együttesen is indíthat pert a különélő-szülő ellen, a tartásdíj-fizetési kötelezettség jogalapját, a gyermek rászorultságának mértékét minden esetben gyermekenként, az egyéni szükségletek szerint kell megítélni (LB Pfv. II. 22 853/1995.). 3.4. Fokozott felelősség a kiskorú gyermek tartásáért Az alkotmányjogi elvekkel összhangban a családjog a szülővel szemben a gyermek tartásának biztosítása érdekében fokozott követelményt támaszt. A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a szülő a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével mindazt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A fenti szabály alól a törvény két kivételt enged: a szülők fokozott felelőssége nem áll fenn, ha - a gyermek tartása vagyonának a jövedelméből kitelik, vagy 154