Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Csjt. 60. § (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. (2) Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. (3) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné válik. (4) A gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett. Az idézett §-ból levezetve a rokonok közti tartási jog beálltához a jogosulti oldalról három együttes feltétel kívánalma állapítható meg, mégpedig: - a tartást igénylő rászorultsága, - a tartásra kötelezhető házastárs hiánya, - a tartást igénylő személy a tartásra ne legyen érdemtelen. Ezt a három feltételt kötelezetti részről a Csjt. 66. §-ának (1) bekezdése szerint egy negyedik feltétel egészíti ki, ugyanis - a kiskorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettség kivételével - nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné, ami valójában a kötelezett teljesítőképességének követelményét állítja fel. 2.1. A rokontartásra kötelezettek és jogosultak köre A Csjt. 61. és 62. §-ai lényegében a rokontartás három esetkörét szabályozzák: az egyenesági rokonok egymással szem136