Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

beni jogait és kötelezettségeit, az oldalági rokonok körében a nagykorú testvért terhelő kötelezettségeket, és a nem vér szerinti, hanem jogszabály alapján elismert rokonok egymással szembeni jogait és kötelezettségeit. Az egyenesági rokonok (szülő-gyermek és fordítva, illetve nagyszülő-unoka és ugyancsak fordítva) kölcsönösen, és viszonosság nélkül követelhetnek tartást, kivéve a szülő egészen kivételes esetekben előforduló érdemtelenségét. A nagykorú gyermek tartási kötelezettsége a tartásra rászoruló kiskorú testvérével szemben - legalábbis a jogi szabályozás alapján - soha nem kölcsönös, mindig viszonosság nélküli, mert a nagykorú testvér nem követelhet tartást attól a testvérétől, akinek kiskorúsága idején ő nyújtott tartást. A mostohaszülő és a mostohagyermek közti tartási viszony a jogi szabályozás szerint is feltételezi a viszonosságot, és fokozottan áll ez a követelmény a nevelőszülő-nevelt gyermek viszonylatában is. 2.2. A tartás sorrendje Csjt. 61. § (1) A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani. (2) Amennyiben a tartásra jogosultnak tartásra kötelezhető leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli. (3) Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. (4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és tartásra szoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes. 137