Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

az ilyen jogviszonyok természetéből okszerűen következik. A jogosult ellenkezése mellett a természetbeni tartás nem hajtható végre, a természetbeni tartásra kötelezés a tartásra jogosult számára a megszokott környezete feladásával, a kötelezettel történő együttéléssel járna együtt, ami részére kiszolgáltatottságot, hátrányos körülményeket teremthet. Kiskorú gyermekkel fennálló tartási kötelezettség esetén a teljesítés módját illetően részben eltérő szabályozással találkozunk. 2. A rokontartás általános szabályai A rokontartásra való jogosultság, illetve ennek ellenkező oldala: a tartási kötelezettség abból - a tartalmában erkölcsi szabályból következik, hogy a családtagok felelősséggel tartoznak egymás iránt, és egymást támogatni kötelesek. A rokontartási kötelezettségnek és a kötelezettség mértékének a jogi szabályozása attól is függ, hogy a társadalom mennyiben, milyen módon és milyen feltételekkel vállal részt az önmaguk ellátására képtelen, vagy csak részben képes személyek eltartásából. A rokonok egymással szembeni támogatási kötelezettsége az erkölcsi elvárás általános belátása mellett többnyire önkéntes teljesítéssel valósul meg. Akkor azonban, amikor már jogi rendezés válik szükségessé, tényként kell szembenézni azzal, hogy nálunk - de gazdaságilag fejlettebb társadalmakban is - az állami gondoskodás csupán kiegészítheti, de nem helyettesíti a családi, rokoni gondoskodást. A rokontartás általános feltételeit a Csjt. 60. §-ának (1)(4) bekezdései az alábbiak szerint szabják meg: 135