Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

tehát a szülői felügyeleti jogok összessége főszabályként azt a szü­lőt illette, akinél a gyermeket elhelyezték. A szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról a gyermekelhelyezés­sel kapcsolatos döntéssel összefüggésben a feleknek, illetve a bí­róságnak nem kellett határozni, hiszen az a törvény erejénél fog­va azt a szülőt illette meg, akinél a gyermek elhelyezést nyert. A bíróságnak csak alkalmanként, és akkor kellett döntenie, ha a kü­lönélő szülőnek egyes szülői felügyeleti jogokkal való felruházá­sa (vagyonkezelési jog, a vagyoni ügyekben a törvényes képvise­let joga) vagy jogainak korlátozása (a gyermek sorsát érintő vala­mely lényeges kérdésben való döntési jogok korlátozása, megvo­nása, szünetelése) iránt önálló kereseti, viszontkereseti kérelmet terjesztettek elő. Az 1995. július 4-ig, az 1995. évi XXXI. tv. hatálybalépéséig fennálló jogszabályi rendelkezések tehát nem tették lehetővé a gyermek elhelyezését követően a közös szülői felügyeletet, még abban az esetben sem, ha a szülők együttes akarata, kívánsága erre irányult, és személyük, körülményeik is alkalmassá tették őket erre a feladatra. Más kérdés, hogy peren kívüli - hallgatólagos ­megállapodás alapján számos esetben a bírói döntéstől függetle­nül a kiskorú gyermek ténylegesen közös szülői gondoskodás alatt maradt. Ez azonban kizárólag annak a szülőnek az elhatározásán múlt, akinél a gyermek elhelyezést nyert, és a szülők belső viszo­nyán kívül hivatalos fórumok, hatóságok előtt ez a megállapodás nem volt érvényesíthető. Az a helyzet, hogy számos esetben a bíróságnak a gyer­mek nevelésére egyaránt alkalmas szülők közül kell kivá­lasztania a gyermeket gondozó szülőt, felvetette azt a társa­dalmi igényt, hogy a szülők megfelelő kapcsolata esetén a különélő szülő is változatlan jogokkal és kötelezettségekkel vállaljon részt a kiskorú gyermek további nevelésének min­den részletében. Ezt az igényt elégíti ki a Csjt. jelenleg hatályos 72. §-ának (2) bekezdése, mely a szülők ez irányú megegyezése felté­teleként ad módot a bíróságnak a szülői felügyelet közös gyakorlásának elrendelésére. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom