Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel felek valóságos szerződési akaratából kell kiindulni, nem a színlelt, hanem a valóságos szerződés az irányadó. Miután a bérleti szerződés mint színlelt szerződés semmis, abból jogkövetkezmények a Ptk. 237. §-a alapján vonhatók le, de az érvénytelen szerződés teljesítése nem igényelhető, következésképpen annak alapján az alperest nem terhelte bérleti díj fizetésének a kötelezettsége. A felek valóságos szerződési akaratát jelentő leplezett szerződés a Ptk. 208. §-a (1) bekezdése szerinti előszerződés, amelyben a felek abban állapodtak meg, hogy egy későbbi időpontban az engedély beszerzése, mint feltétel teljesülése esetén egymással adásvételi szerződést kötnek. A perbeli ingatlanra vonatkozó előszerződést a felek szóban kötötték meg, ugyanakkor az említett rendelkezés értelmében az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, ezért a palástolt előszerződés ugyancsak érvénytelen. A kifejtettekből következően a felek között nincs olyan érvényes szerződés, amelynek teljesítése körében az alperest fizetési kötelezettség terhelné, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem keretei között [Pp. 275. § (2) bekezdés] a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletet pedig megváltoztatta [Pp. 275/A. § (2) bekezdés] (LB. Pfv. III. 21 145/1997. sz.). 83