Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel felek valóságos szerződési akaratából kell kiindul­ni, nem a színlelt, hanem a valóságos szerződés az irányadó. Miután a bérleti szerződés mint színlelt szerződés semmis, abból jogkövetkezmények a Ptk. 237. §-a alapján vonhatók le, de az érvénytelen szer­ződés teljesítése nem igényelhető, következéskép­pen annak alapján az alperest nem terhelte bérleti díj fizetésének a kötelezettsége. A felek valóságos szerződési akaratát jelentő leplezett szerződés a Ptk. 208. §-a (1) bekezdése szerinti előszerződés, amely­ben a felek abban állapodtak meg, hogy egy későb­bi időpontban az engedély beszerzése, mint felté­tel teljesülése esetén egymással adásvételi szerző­dést kötnek. A perbeli ingatlanra vonatkozó előszer­ződést a felek szóban kötötték meg, ugyanakkor az említett rendelkezés értelmében az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerző­dés írásba foglalása szükséges, ezért a palástolt elő­szerződés ugyancsak érvénytelen. A kifejtettekből következően a felek között nincs olyan érvényes szerződés, amelynek teljesítése kö­rében az alperest fizetési kötelezettség terhelné, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kére­lem keretei között [Pp. 275. § (2) bekezdés] a jog­erős ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletet pedig megváltoztatta [Pp. 275/A. § (2) be­kezdés] (LB. Pfv. III. 21 145/1997. sz.). 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom