Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel gek miatt kérte a jegyzőkönyvben rögzítetteket tárgytalannak tekinteni. Ezt tehát az elismerése sze­rint is létrejött adásvételi szerződéstől való elállás megkísérléseként kell értelmezni. Mindebből az következik, hogy az alperes dolgozóinak eljárását jóváhagyta. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első­fokú bíróság ítéletét az indokolásnak a fentiek sze­rint való kiegészítésével helybenhagyta (LB. Gf. I. 31 607/1976. sz.). Tenyésztésre alkalmas kutya adásvételére kö­tött szerződésbe foglalt az a megállapodás, hogy a vevő az első szaporulatból egy kölyköt ad vagy 1000forintot megfizet, nem minősül bontó fel­tételnek, hanem az a szolgáltatás esedékessé­gére vonatkozó kikötés. Ha a kutyának nincs szaporulata, a vagylagos szolgáltatások közül az egyiknek a teljesítése lehetetlenné vált, így a szerződés a másik szolgáltatásra korlátozódik. A peres felek kutyatenyésztők. 1973 januárjában a felperes átadott az alperesnek egy rövid szőrű vö­rös tacskó szukát. A felek abban állapodtak meg, hogy az átadott kutyáért az alperes az első szapo­rulatból egy kölyköt ad vagy 1000 forintot megfi­zet a felperesnek. A kutya pároztatására azonban nem került sor, mert az 11 hónapos korában balesetet szenvedett, s így a továbbtenyésztésre alkalmatlanná vált. Mint­hogy az alperes a megállapodás ellenére kölyköt nem adhatott a felperesnek, a nevezett 1000 Ft vé­telár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom