Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel ban való megegyezéssel nemcsak az adásvétel jött létre, hanem a jelképes átadás folytán az alperes a dolog tulajdonjogát is megszerezte. Nincs szó tehát arról, hogy a jegyzőkönyvnek az a szövegezése, amely szerint az alperes 1975. december 31-ig elszállítja a gépet, akként volna értelmezhető, hogy a felek a felperes szolgáltatásának későbbi időpontban történő teljesítésében (szállítási szerződés) állapodtak volna meg, és az alperesnek eddig lehetősége lett volna a szerződéstől elállni. Miután a felek között az adásvételi szerződés létrejött, az alperes tartozik a sajtológépet átvenni és a vételárat megfizetni. Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy dolgozóinak az adásvételi szerződés megkötésére meghatalmazása nem volt, sőt az 1975. augusztus 7-én megjelent alperesi dolgozók közül csak egynek volt aláírási jogosultsága. A Ptk. 220. §-ának (1) bekezdése szerint aki jóhiszeműen képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Az alperesi dolgozók jóhiszeműsége nem vitatható. Mind a hárman az alperessel munkaviszonyban álltak a szerződési nyilatkozat megtételekor, és munkáltatójuk megbízásából jártak el. Az alperes pedig eljárásukat jóváhagyta, mert az 1975. december 16-án kelt és szabályszerűen aláírt levélben az 1975. augusztus 7-i jegyzőkönyvbeli megállapodás létrejöttét elismerte, és csupán pénzügyi nehézsé28