Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)
Az adásvétel készült. Ajegyzőkönyv tárgyaként, „... sajtológép adásvételét" jelölték meg. A jegyzőkönyvet a felperes két dolgozója és az alperes három dolgozója írta alá, akik közül kettő a korábbi alkalommal is a jegyzőkönyvet aláírta. A felek a jegyzőkönyvben a Ptk. 365. §-ának megfelelő jognyilatkozatot tettek. Ezen túlmenően a felek megállapodtak, hogy az elszállításra legkésőbb 1975. december 3 l-ig kerül sor. Az alperes vállalta, hogy az elszállítás után az eladó számlájára a vételárat 8 napon belül átutalja, illetve a felperest felhatalmazta, hogy beszedési megbízás útján is érvényesítheti követelését. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jegyzőkönyv tartalma és szövege helyes értelmezésével a felek között nem szállítási, hanem adásvételi szerződés jött létre (Ptk. 365. §). E szerződés létrejöttének összes törvényes előfeltételei fennállottak. A felperes a gép tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget, egyúttal a gépet tartozékostul az alperesnek át is adta, aminek folytán az alperes az eladott gép tulajdonjogát is megszerezte. Az átadás ugyanis nemcsak azzal történik meg, ha a felperes a dolgot ténylegesen átadja, az alperes pedig átveszi, hanem - egyebek mellett azáltal is, ha az eladó a vevőt olyan helyzetbe hozza, hogy az a dologgal rendelkezhessék; még ha a dolog időlegesen az átadónál marad is. Az átadó ez esetben már nem sajátjaként, hanem a vevő részére birtokol. Ajegyzőkönyv tartalma szerint a gép tartozékostul az alperes rendelkezése alá került, mert azt bármikor jogosult volt elszállítani, attól függően, hogy a nagyméretű sajtológép gépalapja az alperesnél mikor készül el. Ekként az árban és az áru27