Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei atipikus szerződés, mely a megbízás, illetve bizományi szerződés egyes elemeit ötvözi. A szerződés tipizálásának azonban az adott tényállás mellett az ügy érdemére kiható hatása nincs. A felperes és az I. r. alperes között létrejött megállapodás ugyanis egyértelműen és vitathatatlanul azt a célt szolgálta, hogy az I. r. alperes éljen az E. Kft. üzletrészének eladása esetén az elővásárlási jogával abból a célból, hogy az üzletrészt később a felperes rendelkezése szerint apportálja. A Gt. 171. §-ának (1) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy üzletrész eladása esetéri kik jogosultak az elővásárlási jog gyakorlására. E jog azonban - figyelemmel a Gt. 17. §-a alapján irányadó Ptk. 373. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra - kiterjesztően nem értelmezhető, tehát harmadik személy érdekében az elővásárlási jog nem gyakorolható. Ellenkező álláspont elfogadása az elővásárlási jog lényegével, annak személyhez kötött jellegével lenne ellentétes. A fent kifejtettekből következően tehát a felperes és az 1. r. alperes között 1995. július 26-án létrejött megállapodás semmis. Az adott tényállás mellett pedig nem kellett a bíróságnak a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításáról gondoskodnia, hiszen a megállapodás nem ment teljesedésbe. A felperesnek az alperesekkel szemben előterjesztett kereseti követelésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróság íteletében kifejtettekkel, vagyis azzal, hogy a télperes nincs abban a perjogi helyzetben, hogy az I. r. és 11. r. alperesek között az üzletrész-átru274