Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei zölte a felperessel, és annak ellenére, hogy minden kérdésről kimerítően tárgyaltak, a felperes ekkor sem tett az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot. A felperes ugyanakkor az 1994. január 20-i felhívásra még február 16-án sem közölt olyan méltányolandó okot, amely indokolta volna a nyilatkozat későbbi időpontban való megtételét. Mindezek alapján a III. r. alperes jogosulttá vált arra, hogy az ajánlatnak megfelelő tartalommal tulajdoni illetőségét az Hl. r. alperesek részére értékesítse. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta (LB. Pfv. IV. 20 846/1997. sz.). Az üzletrész eladása esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak körét a törvény taxatív módon határozza meg. Ez a jog kiterjesztően nem értelmezhető, ezért harmadik személy érdekében, annak javára nem gyakorolható. A II. r. alperes el kívánta adni a perben nem álló harmadik személynek az E. Kft.-ben (a továbbiakban: E. Kft.) fennálló, a törzstöke 89,96%-át kitevő üzletrészét. A II. r. alperes 1995. július 11én értesítette az E. Kft. tagjait ezen szándékáról, és mellékelte az üzletrész-átruházási szerződés tervezetét azzal, hogy nyilatkozzanak, kívánnake elővásárlási jogukkal élni. 271