Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei son felvett jegyzőkönyv alapján megállapította a jogerős ítélet azt is, hogy az írásbeli közlésen túl a felperes a vételi ajánlatot e tárgyaláson elhangzott nyilatkozatokból is teljes terjedelmében megismerte. Ennek birtokában úgy nyilatkozott, hogy vételi jogát nem gyakorolja. Arról is határozottan nyilatkozott, hogy a 2 400 000 forint vételárat kifizetni nem tudja, legfeljebb 2 300 000 forintért hajlandó a III. r. alperes tulajdoni illetőségét megvásárolni. A jogerős ítélet álláspontja szerint ekkor a felperes egyoldalú jognyilatkozatával a vételi jog gyakorlásáról lemondott. Nyilatkozata hatályossá vált, azt utóbb visszavonnia, megváltoztatnia nem lehetett, ezért az 1994. február 24-i és az elővásárlási jog gyakorlására tett nyilatkozatát már figyelmen kívül kellett hagyni. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetnek történő helyt adás érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 145. §-ának (2) bekezdésében, illetve a Ptk. 373. íjának (1) bekezdésében írt rendelkezéseket. A 111. r. alperes ugyanis őt az I—II. r. alperesekkel megkötni tervezett adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemeiről nem tájékoztatta, és elővásárlási joga gyakorlására megfelelő, a körülmények által indokolt határidőt nem biztosított. Az 1994. január 20-i levélben ugyanis a nyilatkozat megtételére a III. r. alperes csak nyolc napos határidőt adott a részére, ezalatt pedig bankkölcsön sem intézhető el. Az elővásárlási jog gyakorlá266