Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei sára történő felhívás nem tartalmazta, hogy az adásvételi szerződés a 1V.-V. r. alperesek javára 2010. január 9. napjáig fennálló haszonélvezeti jogot érinti-e. Nem tartalmazott a felhívás tájé­koztatót arról sem, hogy az ingatlanban lakó bérlő a szerződés megkötése után bentmarad-e az in­gatlanban, vagy pedig az adásvétel beköltözhe­tő állapotban történik. Hivatkozott arra is, hogy az 1994. február 16-i tárgyaláson csak egyezségi ajánlatként nyilat­kozott úgy, hogy 2 300 000 forintért hajlandó a 111. r. alperes tulajdoni részilletőségét megvásá­rolni, ez azonban nem azt jelentette, hogy maxi­mum ilyen összeget tud, illetve hajlandó a III. r. alperesnek a tulajdoni illetősége fejében - elő­vásárlási joga gyakorlása esetén - megfizetni. Nyilatkozatát ezért a másodfokú bíróság a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében írt szabályt sértve tekintette olyan tartalmú nyilatkozatnak, mely szerint maximum 2 300 000 forintért hajlandó a III. r. alperes tulajdoni illetősége megvásárlásá­ra. Hivatkozott arra is, hogy a földhivatali be­jegyzéssel kapcsolatos közigazgatási perben a H. Megyei Bíróság jogerős ítéletében megálla­pította, hogy a III. r. alperes a vételi ajánlatot vele teljes terjedelmében szabályszerűen soha sem közölte. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése szerint a tu­lajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulaj­267

Next

/
Oldalképek
Tartalom