Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei peres vételi ajánlatát a felszámolónak közölnie kellett volna a felperesekkel, akik ennek ismere­tében gyakorolhatták volna jogszabályon ala­puló elővásárlási jogukat. A másodfokú bíróság szerint a lefolytatandó új eljárásban a tényállást teljeskörüen fel kell tárni, a felpereseket fel kell hívni keresetük pontosítására, és vizsgálni kell, hogy a II. r. alperes jóhiszeműen szerzett-e tulaj­donjogot. A megismételt eljárásban a felperesek kerese­tet terjesztettek elő az alperesek közötti adásvé­teli szerződés velük szembeni hatálytalanságá­nak a megállapítása iránt, és kérték, hogy a bíró­ság az I. r. alperes és a felperesek között hozza létre az adásvételi szerződést 1 100 000 forint plusz áfa vételáron. A vételárat a felperesek bírói letétbe helyezték. Az elsőfokú bíróság újabb íté­letével helyt adott a keresetnek. Az ítéleti indo­kolás szerint a felperesek a pályázaton való rész­vételükkel kinyilvánították a vételi szándéku­kat és azt, hogy élni kívánnak az elővásárlási jogukkal. Az I. r. alperes megsértette a Ptk. 373. §­ának (1) bekezdésében foglaltakat, amikor a szer­ződés megkötése előtt a II. r. alperes vételi aján­latát nem közölte a felperesekkel. A II. r. alperes jóhiszeműségét vizsgálva az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a II. r. alperes ismerte a felperesek elővásárlási szándékát, így nem sze­rezhetett jóhiszeműen tulajdonjogot az ingatla­non. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt má­sodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bí­róság ítéletét, és a felperesek keresetét elutasí­256

Next

/
Oldalképek
Tartalom