Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei totta. A másodfokú bíróság a Ptk. 373. §-ának (3) bekezdésére hivatkozott, amelynek alapján az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elő­vásárlási jogról nem tudó jóhiszemű tulajdon­szerző érdekeit védelemben kell részesíteni. A II. r. alperes jóhiszeműsége kérdésében a másodfo­kú bíróság a bizonyítékokat az elsőfokú bíró­ságtól eltérően értékelte, és azt állapította meg, hogy a II. r. alperes nem tudott arról, hogy a fel­pereseket jogszabályon alapuló elővásárlási jog illette meg, így az adásvételi szerződés megkö­tése során jóhiszeműen járt el. A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felül­vizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kí­vül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspont szerint a Ptk. 373. § (3) bekezdése nem vonatkozik a jogszabályon ala­puló elővásárlási jogra, mert annak ingatlan-nyil­vántartási bejegyzésére nincs lehetőség. A jog­szabályon alapuló és ezért az ingatlan-nyilván­tartásba be nem jegyzett elővásárlási jog esetén nincs jelentősége annak, hogy a vevő tudott-e az elővásárlási jogról. A jogszabály ismeretének a hiányára egyébként sem lehet hivatkozni. A II. r. alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, hivatkoz­va arra, hogy a felpereseket elővásárlási jog csak azonos ajánlat esetén illette volna meg, ilyen ajánlatot azonban nem tettek, és ahhoz anyagi fedezettel sem rendelkeztek. A felülvizsgálati kérelem alapos. Azt mind a hatályon kívül helyező végzésé­257

Next

/
Oldalképek
Tartalom