Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei az ebből folyó mindennemű jogát ugyanebben a perben érvényesítheti (tehát sikerrel kérheti például a már birtokba lépett vevőt arra kötelezni, hogy az ingatlant bocsássa az ő birtokába). IX. Az elővásárlásra jogosult csak akkor kerülhet abba a helyzetbe, hogy a vételi ajánlat elfogadásáról nyilatkozzék, ha ismeri az ajánlatnak a kölcsönös teljesíthető összes feltételelét. Ennélfogva vele a vételi ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése értelmében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ebből következik, hogy az elővásárlásra jogosulttal az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot, az eladóval pedig az elfogadó nyilatkozatot - ahhoz, hogy joghatályos legyen - írásban kell közölni. X. Az ügyleti tárgyalásokban általában részt nem vevő elővásárlási jogosultnak ebből a sajátos helyzetéből folyik, hogy vele szemben a Ptk. 211. §-a (2) bekezdésének az ajánlat elfogadásának határidejére vonatkozó rendelkezését nem lehet mereven alkalmazni. Ezért a nyilatkozat összes körülményeire tekintettel, főként a szerződéses feltételek teljesítésének megfontolása mellett a válaszadás általában elvárható (PK. 9. sz. áf). A jogszabályon alapuló elővásárlási jog mindenkire nézve hatályos, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel. Az I. r. alperes szövetkezet felszámolója az 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 48. §254