Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság közölték az eladókkal, hogy az időközben az in­gatlan-nyilvántartásba is bejegyzett további 500 000 forint jelzálogteher önmagában meghiú­sítja a szerződést, ezért azt megszűntnek tekintve a letétben levő 100 000 forint foglalón felül további 100 000 forint megfizetését kérik. Mivel ezt az igényt az alperesek ügyvédje le­vélben elutasította, a felperesek a bírósághoz terjesztettek elő keresetet, amelyben az alpere­seket az adott foglaló kétszereseként 200 000 Ft­nak és járulékainak megfizetésére kérték köte­lezni. Az alperesi ellenkérelem a kereset teljes el­utasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, és arra kötelezte az alpereseket, hogy egyetem­legesen fizessenek meg a felpereseknek 200 000 forintot, ennek kamatát és perköltséget. Dönté­sének lényegi indoka az volt, hogy a szerződés a felperesi bizalomnak az alperesek magatartására visszavezethető megrendülése miatt lehetetle­nült, így a felpereseket a foglaló kétszerese jog­szerűen megilleti. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek an­nak teljes megváltoztatása és a kereset elutasítá­sa iránt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hely­benhagyta, és kötelezte az alpereseket másodfo­kú perköltség megfizetésére. Indoklása szerint az alperesek a szerződéskötést megelőzően meg­terhelték az ingatlanukat 500 000 forint áthida­ló kölcsönnel, és ezt elhallgatták a felperesek előtt. Mivel a tehermentesítésről nem gondos­230

Next

/
Oldalképek
Tartalom