Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság kodtak, a felperesek ennek hiányában az ingat­lanra tulajdonjogot nem szerezhettek. A jogerős ítéletnek az adott foglalót megha­ladó, marasztaló rendelkezése ellen emelt óvás alapos. A Ptk. 4. §-ának (3) bekezdése értelmében a polgári jogviszonyokban kölcsönösen együtt­működve kell eljárni. Az együttműködést első­sorban a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kell meg­valósítani. A Ptk. 277. §-ának (3) bekezdése polgári jogi szerződések teljesítésének a fenti alapelven nyug­vó szabályaként kimondja, hogy a felek a szer­ződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdeké­ben úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzet­ben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módón elő kell segítenie a teljesí­tést. A jelen esetben nem volt vitás, hogy a felek között érvényes szerződés jött létre, annak elle­nére, hogy az alperesek az ingatlan tényleges terheiről a felpereseket csak abban a részében tájékoztatták, amilyen részben a tartozás átvál­lalásáról a szerződésben megállapodtak, és amelyre így a szavatossági felelősség a szerző­dés szerint őket nem terhelte. Az sem kétséges azonban, hogy minden egyéb per-, teher és igény­mentességért - így az elhallgatott tartozás ki­egyenlítéséért is - szavatosságot vállaltak. Az általuk történő szerződésszerű teljesítést tehát önmagában az 500 000 forint további áthidaló 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom