Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság lyen peradat nincs - a felperesnek az ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi rendelkezési jogai megszűntek, ezért az alperessel kötött adásvételi szerződéstől a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdésére alapítottan már nem állhatott el. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bíróság azon további jogi álláspontjával is, hogy az eredeti ingatlanokból kialakított 0101/8. hrsz.-ú ingatlan tekintetében, erre korlátozottan részleges elállási jogot - a fentiektől függetlenül - sem gyakorolhatott a felperes, mivel az eredeti adásvételi szerződésben ilyen önálló ingatlan nem szerepelt. Mivel a szerződéstől való elállásnak meghatározott ingatlanra kell vonatkoznia, hiszen az elállás a szerződést a keletkezésére visszaható hatállyal felbontja [Ptk. 320. § (1), 319. § (3) bekezdés], a részleges elállás az eredeti szerződés alapján nem értelmezhető, annak jogalapja nincs. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem kereteire tekintettel nem sértett jogszabályt a - jogalapjában alaptalan - kereset elutasításával. A Legfelsőbb Bíróság az ismertetett indokoknak megfelelően a jogszabálysértést nem tartalmazó jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta (LB. Gfv. IV. 33 427/1997. sz.). Az elállási nyilatkozat közlését pótolja az ilyen tartalmú keresetlevélnek az alperessel való közlése. A felperesek megosztás és zártkertté nyilvánítás folytán kialakított ingatlanokat vásároltak az 226