Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság alperes mezőgazdasági szövetkezettől. A felperesek utóbb szereztek tudomást arról, hogy az ingatlanokat bányaszolgalmi jog terheli, ezért azok birtoklásával felhagytak, és az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indítottak az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként történt hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban meghozott ítéletével a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperesektől felvett különböző vételárösszegek visszafizetésére, továbbá rendelkezett a felperesek tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításáról. Az ítélet indokolása szerint az alperest jogszavatosság terhelte, a felperesek így joggal álltak el a szerződéstől, amelynek következtében az eredeti állapot helyreállításának volt helye. A másodfokú bíróság helyes indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel utalt még arra, hogy amennyiben a keresetlevelet nem előzte meg elállási nyilatkozatot tartalmazó közlés, akkor magának az ilyen tartalmú keresetlevélnek az alperessel történő közlése tekintendő ekként. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. Felülvizsgálati kérelmében az alperes megismétli azt a perbeli érvelését, amely szerint a felperesek 227