Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A joaszaxatosság tekintettel - a lehetséges ménékig - a felperes javára beljebb helyezték. A felperes az általa vásárolt és birtokolt területen egy vendéglátó-egységet hozott létre, a húsüzemmel határos területet pedig benzinkút létesítése céljából értékesítette. A felperes módosítóit keresetében 97 410 forint bérleti díj visszafizetésére és 2 500 000 forint kártérítésre, valamint a kamatok megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta. hog\- valóságban már a bérlet során is kevesebb területet használt, mint amilyen nagyságú földrészletre a bérleti szerződés irányult. Amiatt pedig, hogy az alperes a megvásárolt földteriilet egy részét nem adta a birtokába, jelentős kár érte. mert a területet a benzinkút részére jóval kedvezőbb áron tudta volna értékesíteni, amennyiben a húsüzem által elfoglalt területtel is rendelkezik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes mind a bérleti, mind az adásvételi szerződést a terület megtekintése után kötötte meg. A felperessel a szerződések megkötését megelőzően közölte, hogy az érintett földterület egy részét nem tudja átadni, mert azon húsüzem van. A felperes ezt tudomásul vette, és mind a bérleti, mind az adásvételi szerződést ennek ismeretében kötötte meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, ítéletének indokolása szerint a felperes igénye jogszavatossági igény, ami abból keletkezett, hogy az adásvétel tárgyán harmadik személynek olyan joga áll fenn, amely a felperes jogát korlátozza [Ptk. 370. § (1) bek.]. A felperes 213