Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság jogának korlátozása abban áll. hogy az alperes­től megvásárolt ingatlan egy részét nem tudja birtokba venni, mert azon húsüzem van, ami en­nek a területnek a birtokba adását lehetetlenné teszi. A Ptk. 370. §-ának (3) bekezdése szerint ilyen helyzetben a felperes a szerződéstől eláll­hat, és kártérítést követelhet. A hivatkozott § (4) bekezdése értelmében azonban nem illetik meg a vevőt a jogszavatosságból eredő jogok, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy az ingatlanon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet. A szerződést megelőző tárgyalásokon és a te­rület bejárásán részt vevő személyek meghall­gatása, illetőleg a helyszín megtekintése után a bíróságnak az a meggyőződése alakult ki, hogy a felperes - ha nem is m:-ben meghatározva ­tudatában volt annak: a megszerezni kívánt in­gatlannak egy része a kerítés mögött van, és azt a húsüzem foglalja el. Jól látható a helyszínen, hogy időközben a felperes az elfoglalt terület­nek azt a részét, amelynek birtokbavételével egyáltalán számolni lehetett, „visszakapta"\ Bár a szerződés a megvásárolt ingatlanok területét is rögzíti, a felperes szándéka az általa szemrevéte­lezett területű és adottságú olyan ingatlan meg­vásárlása volt, amihez még „valamennyi" a kerí­tés mögötti szabad területből esetleg hozzátar­tozik. Ehhez képest a jelenlegi birtoklási hely­zetet úgy kell értékelni, hogy az a szerződési akaratnak megfelel. így szavatossági igénye a felperesnek nem lehet. Ugyanezen körülmények állnak a bérleti szerződésre is. ahol a terület mér­214

Next

/
Oldalképek
Tartalom