Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság dés létrehozását kérte. Ebben a körben azonban elkerülte a bíróságok figyelmét, hogy az alpere­sek a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltű­nő értékkülönbségére hivatkozással az előszer­ződést a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján - kifogás útján - megtámadták. A Pp. 213. §-a (1) bekezdésének a Pp. 215. §­ával összevetett helyes értelme szerint az ítélet­ben foglalt döntésnek a kereseti kérelmen túl ki kell terjednie az ellenkérelemre és a keresettel szemben felhozott kifogásra is. Miután a perbeli esetben a bíróságok az alpereseknek az előszer­ződés megtámadására irányuló kifogását nem bírálták el, a jogerős ítélet jogszabályt sért. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/ A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. További eljárása során a bíróságnak minde­nekelőtt ingatlanforgalmi szakértő közbejötté­vel meg kell állapítania az ingatlannak az elő­szerződés megkötésekori forgalmi értékét és a Legfelsőbb Bíróság PK. 267. számú állásfogla­lásában részletezett szempontok figyelembevé­telével következtetést kell vonnia arra, hogy a szolgáltatás és a szerződésben kikötött ellenszol­gáltatás között az előszerződés megkötésének időpontjában fennállt-e a feltűnő értékkülönb­ség. A megtámadás alaptalansága esetén a szer­ződésben kikötött, az érvénytelen szerződésnek pedig a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése alapján történt érvényessé nyilvánítása esetében az ál­207

Next

/
Oldalképek
Tartalom