Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az első­fokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság hely­benhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a perben az alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a jármű tulajdonosa volt, azaz a vétel tárgyát nem terhelte harmadik személynek a felperes tulaj­donszerzését akadályozó joga. Következéskép­pen a Ptk. 369. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes a szerződéstől jogszerűen állt el, ezért részére a teljesített vételár visszajár. Kétségte­len, hogy az autóügynökség és a felperes között létrejött szerződés értelmében az ügynökség a saját nevében értékesíti a gépkocsit; az adott esetben azonban nem ez történt, mert az adásvé­teli szerződést közvetlenül a felek kötötték, így a felperes a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése alap­ján sem szerzett tulajdonjogot. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása végett - az al­peres nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Eb­ben megismételte azt a perbeli védekezését, mi­szerint jogelődeinek valamelyike már tulajdon­jogot szerzett a gépkocsin, s az átruházás foly­tán annak a felperes is tulajdonosává vált. A jog­erős ítélet ezzel ellentétes megállapítása tehát jogszabályt sért, miként tévesen helyezkedtek a bíróságok arra az álláspontra is, hogy az adásvé­teli szerződést a felperessel nem az autóügynök­ség kötötte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom