Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)
A jogszavatosság az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a perben az alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a jármű tulajdonosa volt, azaz a vétel tárgyát nem terhelte harmadik személynek a felperes tulajdonszerzését akadályozó joga. Következésképpen a Ptk. 369. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes a szerződéstől jogszerűen állt el, ezért részére a teljesített vételár visszajár. Kétségtelen, hogy az autóügynökség és a felperes között létrejött szerződés értelmében az ügynökség a saját nevében értékesíti a gépkocsit; az adott esetben azonban nem ez történt, mert az adásvételi szerződést közvetlenül a felek kötötték, így a felperes a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése alapján sem szerzett tulajdonjogot. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása végett - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben megismételte azt a perbeli védekezését, miszerint jogelődeinek valamelyike már tulajdonjogot szerzett a gépkocsin, s az átruházás folytán annak a felperes is tulajdonosává vált. A jogerős ítélet ezzel ellentétes megállapítása tehát jogszabályt sért, miként tévesen helyezkedtek a bíróságok arra az álláspontra is, hogy az adásvételi szerződést a felperessel nem az autóügynökség kötötte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 189