Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel ján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A felperes követelésének elbírálásánál ezért abból kell kiindulni, hogy mennyi volt a gépkocsi teljesítéskori vételára, ehhez képest a felperes többet fizetett-e. Ezt a kérdést helyesen vizsgálták a bíróságok, és érdemben helyes döntést hoztak. A felek szerződésének részévé vált a vételár változásának lehetősége, ám a 7/1990. (ASZ/1.) AH ármegállapítást tartalmazó utasítás kiveszi az 1990. január 8-tól bekövetkező árváltozások alól azokat a vásárlókat, akik a gépkocsi teljes vételárát 1990. január 6-ával bezárólag kifizették akkor is. ha a gépkocsit csak később veszik át. Ezzel a rendelkezéssel nem lehetett ellentétes a felek szerződésének tartalma, és a szerződés helyes értelmezése szerint nem is volt az. A felperes esetében ugyanis a kiszolgáltatáskori hatósági ár az áremelés előtti korábbi ár volt. Az pedig a perben nem volt vitás, hogy a felperes 1989 decemberében a gépkocsi teljes hatósági vételárát részben rubelben, részben forintban kifizette, és számláját a pénzintézet a vételár összege erejéig gépkocsivásárlás céljára az alperes részére zárolta. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta (LB. Pfv. III. 23 069/1993. sz.J. 18