Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei meretében az adásvételi szerződést nem kötötte volna meg. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és döntése érdemét tekintve helytálló. A felperes az 1990. július 20-án kelt adásvételi szerződéssel részvényt, vagyis tagsági jogot megtestesítő értékpapírt [Ptk. 338/A. § (2) bek.] vásárolt. A részvény értékét számos, a kibocsátó részvénytársaságtól független tényező befolyásolja, ezért a részvény értéke a névértékétől mind felfelé, mind lefelé eltérhet. A részvény értékét például a tőzsdepiac aktuális helyzete, a kereslet-kínálat alakulása is befolyásolja. így tehát a részvény értékét nem kizárólag a kibocsátó rt. gazdasági eredményei, mérlegében feltüntetett vagy abból megállapítható gazdasági helyzete határozza meg, mint ahogy azt a felperes keresetében állítja. Még ha elfogadná is a Legfelsőbb Bíróság a felperes fenti álláspontját, vagyis hogy kizárólag az rt. mérlegében feltüntetettek határozzák meg a részvények forgalmi értékét, ez esetben sem lenne a felperesi kereset megalapozott. A többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) rendelkezéséből következően ugyanis a közgyűlés által el nem fogadott mérlegben nem szereplő vagy nem helytállóan szereplő adatokért az rt. egyik részvényese, az alperes nem vonható felelősségre, és emiatt nem felelhet. A mérleg elkészítése ugyanis az igazgatóság feladata [Gt. 288. § (1) bekezdés], azt a felügyelőbizottság köteles megvizsgálni (36. §), és azt a könywizsgá163