Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei ló is ellenőrzi a tekintetben, hogy a mérleg valós adatokat tartalmaz-e [41. § (2) bekezdés]. Az alpe­res által nem vitatottan az alperes képviselője részt vett a Gy. T. Rt. igazgatóságában és felügyelőbizott­ságában is egy-egy taggal, de e testületekben nem volt többsége. Egyébként is e tisztséget betöltő sze­mélyek felelőssége önálló, e személyeknek e tes­tületekben folytatott tevékenységéért a részvényes nem felel. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az eladó tájékoztatási kötelezettsége részvény­eladás esetén - figyelemmel a tagsági jogot meg­testesítő értékpapír speciális jellegére - nem vagy nem olyan módon érvényesül, mint egyéb dolog esetén, hiszen például tőzsdei kereskedés esetén ki­zárt a vevő eladó általi tájékoztatási kötelezettsé­gének fennállta. Tőzsdén kívüli kereskedés esetén is nehezen várható el egy önálló szervezettel, önál­ló^ ogi személyiséggel rendelkező rt. résztulajdo­nosától (a részvényes lényegében résztulajdonos), hogy olyan terjedelmű és olyan jellegű tájékozta­tási kötelezettség terhelje, mint amilyen egy dolog tulajdonosától általában elvárható. Különösen igaz ez az adott tényállás esetén, amely szerint a felpe­res egyik tulajdonosa a Gy. T. Rt. részvényese volt az egyik cége útján, és a részvénytársaság műkö­dését - a részvények megvétele előtt - szakértővel is megvizsgáltatta. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - bár eltérő indokokkal - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) be­kezdése alapján helybenhagyta (LB. Gf. II. 30 578/ 1997. sz.). 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom