Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei a Gy. T. Rt. helyzetéről, a részvények valós értékéről. Ha a valós helyzetről az alperes kellően tájékoztatta volna, a részvényeket nem vásárolja meg. Az alperes tudhatott a Gy. T. Rt. tényleges helyzetéről, hiszen a képviselője részt vett az igazgatóságban, illetve a felügyelőbizottságban. A részvények megvásárlásakor döntése alapjául a cég könyvelési kimutatásainak adatai szolgáltak, ezekben állítása szerint - jelentős nagyságrendű követelések nem kerültek feltüntetésre. Ezt igazolja, hogy az 1990. évi mérleget, bár az rt. könyvvizsgálója, 1991. május 31-én hitelesítő záradékkal látta el, a közgyűlés nem fogadta el, majd a könyvvizsgáló a hitelesítő záradékot 1992. május 14-én visszavonta. Ezt követően indult vizsgálat, melynek során megállapítást nyert, hogy a cég mérlege, kimutatásai a részvény vásárlásakor jóval kedvezőbb képet mutattak a valóságosnál. E vizsgálat eredményét a felperes 1992. június 21-én kapta kézhez. Állítása szerint az alperes megsértette a Ptk. 367. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben az alperes előtt is ismeretlenek voltak a fenti tények, keresetét a felperes közös tévedésre hivatkozva a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésére alapozta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette: sem a felperes, sem a felek nem voltak tévedésben a szerződés megkötésekor. A felperes keresete mögött véleménye szerint az áll, hogy szerinte a részvények értéke nem állt arányban a kifizetett vételárral, vagyis a vételár vonatkozásában volt tévedésben. Ez azonban megtámadási ok, melynél az előírt megtámadási határidő a kereset benyújtásakor már eltelt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a 161