Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei tének indokolása szerint az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy az eladott lakás nem felelt meg a hatályos Országos Építésügyi Szabály­zat előírásainak. Tévedett azonban az elsőfokú bí­róság, amikor a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdését alkalmazva a lakás kicserélését rendelte el, mert ingatlanok esetében a kicserélésre irányuló igény fogalmilag kizárt. Az ingatlanra vonatkozó adás­vételi szerződés esetén: a „vevő joga, hogy ameny­nyiben a szolgáltatást nem tartja megfelelőnek, a szerződéstől elállhat, illetőleg a szerződéskötéssel neki okozott károk megtérítését követelheti [Ptk. 306. § (3) bek.]". Az ügyben a felperes nyújtott be - ügyvédje út­ján- felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet meg­változtatását, az alperes keresete szerinti marasz­talását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdését megsértve utasí­totta el a kicserélésre irányuló szavatossági igényt. Szerinte a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes megszegte a szerződést, mert a Ptk. 367. §­ának (1) bekezdésében foglaltakkal szemben nem tájékoztatta a felperest arról, hogy az eladott lakás nem felel meg a lakással kapcsolatos követelmé­nyeknek. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is. A perbeli esetben azonban a szerződésben egyedileg meghatározott és a szerződésben megjelölt helyen levő lakásra vonatkozott a megállapodás. A felülvizsgálati ké­153

Next

/
Oldalképek
Tartalom