Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei relémben foglaltakkal szemben ezért a Ptk. 367. §­ának (1) bekezdésében előírt tájékoztatási kötele­zettség elmulasztása esetén sem lett volna jogalap a kicserélésre. A másodfokú bíróság egyébként a felperes állításával szemben nem is döntött abban a kérdésben, hogy a tájékoztatási kötelezettség [Ptk. 367. § (1) bekezdése] elmulasztása miatt az alpe­res felelősséggel tartozik-e, vagy pedig a Ptk. 305. §-ának (3) bekezdése értelmében mentesül-e a szavatossági felelősség alól azon a címen, hogy a felperes a lakás hibáit a szerződéskötéskor ismer­te. E kérdésnek az eldöntése csak akkor nem lett volna mellőzhető, ha a felperes hibás teljesítés mi­att nem kicserélés iránti szavatossági igényt érvé­nyesít. Az ítéletnek a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdé­se szerinti elállási jogra való utalása nem szabatos ugyan, mert nem a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg az elállás feltételeit, de ennek sincsen az ügy érdemére kihatása, mert ­amint ezt a másodfokú ítélet is megállapította - a felperes nem kívánt a szerződéstől elállni. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (LB. Pfv. IV. 21 769/ 1993 sz.). Az eladó tájékoztatási kötelezettségének az irá­nya önmagában egyéb jogcímen való felelős­ségét nem zárja ki. A jogerős ítélet arra kötelezte az alperest, hogy fi­zessen meg a felpereseknek 15 nap alatt 336 655 forintot és annak 1996. január 1. napjától járó évi 20%-os kamatát, valamint perköltséget. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom