Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A megalapozatlan ítélet jogszabálysértő, és alapja lehet a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének, megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetőleg okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben a bíróságok a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben felderítették, emiatt a jogerős ítélet megalapozatlansága nem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság azonban a bizonyítékok - közöttük kiemelten a mezőgazdasági és állatorvosi szakértői vélemények - mérlegelése alapján az alperes kártérítési felelősségét hibás teljesítése [Ptk. 305. § (1) bek.] folytán a Ptk. 310. §-a alapján is bizonyítottnak látja. Az alperes ocsút értékesített a felperesnek, amely takarmánynak nem minősül ugyan, de mint a cséplés mellékterméke, állatok etetésére használatos termék, ezért mérgező anyagot nem tartalmazhat. Az alperes által eladott ocsú nagymértékben tartalmazott mérgező anyagokat, ezért nem felelt meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A felperes lovai ettől a terméktől pusztultak el, ezért a felperes kárát az alperes hibás teljesítése okozta. Az alperes a felelősség alól nem mentette ki magát, mert nem bizonyította, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése a károsult közrehatásának következményeiről rendelkezik, míg a PK. 36. számú állásfoglalás a károkozó felelőssé143