Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 340. §-a alkalmazásával a kárt 20%-ban rájuk ter­helte, és kifogásolták 300 000 forintnyi értékeme­lő beruházásuk figyelmen kívül hagyását. Mind a felülvizsgálati kérelem, mind a csatlako­zó felülvizsgálati kérelem alaptalan. Mindkétfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a hibátlan teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ezért a felpereseknek a hibás teljesítés­sel okozott kárért a Ptk. 310. §-a alapján helytállni tartozik. Az alperes azért nem tudott eleget tenni a Ptk. 367. §-ának (1) bekezdése alapján őt terhelő tájékoztatási kötelezettségnek, mert az ingatlan megvételekor maga sem tájékozódott annak tulaj­donságairól, így annak hibáit saját magának felró­hatóan nem ismerte. Az adásvételi szerződések a beavatkozó és az alperes, majdpedig az alperes és a felperesek között jöttek létre, így az alperes a fel­peresekkel szemben öt terhelő felelősségét nem háríthatja el azzal, hogy a felperesek a beavatko­zóval már korábban közvetlen kapcsolatban álltak. Ez a körülmény valósága esetén sem mentesíti az alperest a szerződésszegésért való felelősség alól. A felperesek részéről az ingatlan megvásárlásakor önhiba nem volt megállapítható, mert bár valóban részben birtokában voltak már az ingatlannak, az épület hibái akkor még nem voltak laikus számára felismerhetőek. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmükben a felpe­resek alaptalanul vitatják a kártérítés összegszerű­ségét. A felperesek 300 000 forintos értékemelő 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom