Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei ságát. A kifejtettek alapján a szolgáltatás mind a törvényes, mind a szerződéses kellékeknek megfelelt, tehát az alperesek teljesítése nem volt hibás. Ebből pedig következik, hogy a felpereseket a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján az elállás joga nem illette meg. A Ptk. 367. §-ának (1) bekezdése alapján viszont az eladó köteles a vevőt a dolog tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Az adott helyzethez képest, ilyen lényeges körülménynek minősülhet lakóépület esetében akkor is, ha ez a rendeltetésszerű használat lehetőségét nem érinti - a felhasznált építőanyagok jellemző tulajdonsága (a szokásostól eltérő fajtája, mennyisége, stb.). Ilyen tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetében a sérelmet szenvedett fél ha a lényegesnek tekintett körülményben való tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette - a szerződést a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése alapján megtámadhatja vagy a kötelezett szerződésszegésére hivatkozással a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdésén keresztül kártérítést követelhet. A perbeli esetben az alperesek teljesítése - bár tájékoztatási kötelezettségüknek maradéktalanul nem tettek eleget - szerződésszerű volt, így a felperesek jogszerűtlen elállását a szerződés felbontására tett ajánlatnak (Ptk. 211. §) kell tekinteni. Mivel ezt az ajánlatot a másodfokú eljárásban az alperesek már elfogadták, a szerződés - megszűnésének időpontjára visszamenő hatállyal - a felek közös megegyezése [Ptk. 319. § (1) bek.-e] alapján 137