Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei szűnt meg. Ebből pedig következik, hogy a szerző­dés megszűnése olyan okból következett be - ame­lyért eltérően a jogerős ítélet álláspontjától - mind­két fél felelős, ezért a Ptk. 244. §-a alapján a fogla­ló visszajár. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/'A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig részben megváltoztatta, és az alperese­ket csupán a foglaló egyszeres összegének megfize­tésére kötelezte (LB. Pfv. VI. 20 525/1998. sz.). Az eladó tájékoztatási kötelezettsége elmulasz­tása miatti kártérítő felelősségénél értékelhető a vevő kárenyhítési kötelezettsége, s ez kármeg­osztást eredményezhet. A) Az alperes a beavatkozótól 1988. december 9­én 1 900 000 forintért megvásárolt ingatlant 1988. december 27-én 1 957 000 forintért eladta a felpe­reseknek a megtekintett, használt állapotban. A fel­peresek a házas ingatlan különféle hibái miatt indí­tottak pert az alperes ellen. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 310. §-a alapján 1 500 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Az indokolás szerint az alperes az ingatlan megvásárlásakor nem tájékozódott az elvárható módon annak állapotá­ról, külső értékbecslést, műszaki szakvéleményt, tételes műszaki leírást nem szerzett be, hanem kri­tika nélkül elfogadta a beavatkozó által készíttetett műszaki leírást. A másodfokú bíróság helytállónak találta az alperes felelősségével kapcsolatban az elsőfokú bíróság álláspontját. Az alperes a Ptk. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom