Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei ság jogszabálysértéssel vont következtetést hibás teljesítésiikre és a bizonyítékok téves mérlegelésé­vel állapította meg, hogy a tájékoztatási kötelezett­ségüknek nem tettek eleget. Végül sérelmezték, hogy a bíróság a marasztalási összeg meghatározá­sakor anyagi helyzetüket figyelmen kívül hagyta. A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatá­lyában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint ala­pos. A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szol­gáltatásukkal tartoznak, a kötelezett hibásan telje­sít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesí­téskor a törvényes vagy a szerződésben meghatá­rozott tulajdonságoknak. Erre a bíróság bizonyítást ugyan nem folytatott, a perben rendelkezésre álló adatokból azonban tel­jes bizonyossággal megállapítható, hogy az 1940­es években épült lakóépület a részben tömésfal szer­kezete ellenére a teljesítéskor megfelelt az építés­ügyi jogszabályokban és az irányadó szabványok­ban foglalt előírásoknak; az alperesek szolgáltatá­sa tehát rendelkezett a törvényes tulajdonságokkal. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmé­ben családi házzal beépített ingatlan esetén - kü­lön kikötés hiányában is - szerződéses tulajdon­ság, hogy a lakóépület korának és az abból követ­kező műszaki állapotnak megfelelő rendeltetéssze­rű használatra alkalmas legven (BH. 1995/2. sz. 92.). A perben maguk a felperesek sem vitatták az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmas­136

Next

/
Oldalképek
Tartalom