Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel Mindezekre tekintettel a felperesek akkor köve­tejhetik a kivetett hozzájárulás megtérítését az al­peresektől, ha a perben egyértelműen bizonyítha­tó, hogy az ingatlan vételárát arra is tekintettel ál­lapították meg 200 000 Ft-ban, mert értéknövelő tényezőnek tekintették azt a körülményt, hogy az ingatlan előtt gázvezeték van. Amennyiben ugyan­is az alperesek ez okból magasabb összegű vétel­árat kaptak, indokolt, hogy a közművesítettségből származó vagyoni előnnyel szükségszerűen együtt járó vagyoni hátrányt is ők viseljék, nevezetesen nekik kell viselniük a közmű kiépítésével kapcso­latban kivetett hozzájárulást. Az a szerződésben rögzített körülmény, hogy a felperesek az ingatlant „megtekintett állapotban" vásárolták meg, azt a felperesi állítást erősíti meg, hogy a vételár kikötésénél a gázvezeték meglétére is figyelemmel voltak. Nem zárhatók viszont el az alperesek attól, hogy ezzel szemben bizonyítsák, a gázvezeték meglététől függetlenül állapodtak meg a felperesekkel a szerződésben kikötött vételárban. Erre tekintettel az eljáró bíróságoknak töreked­niük kellett volna a szerződéskötés körülményei­nek, a felek szerződési akaratának részletesebb fel­derítésére, akár hivatalból is elrendelve a szüksé­gesnek vélt bizonyítást [Pp. 163. § (1) és Pp. 164. § (2) bek.]. Minthogy a jogvita szempontjából irányadó tény­állás felderítetlen, a jogerős ítélet megalapozatlan, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte (LB. P. törv. I. 20 782/1982. sz.) 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom