Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei munkát végez a felperes részére a felperes későbbi megrendelése alapján, ezért a megállapodás végsősoron olyan előszerződésnek minősül, amelynek teljesítését a felperes a 2 000 000 forint előzetes átadásával elő kívánta segíteni. Mivel pedig a felek közötti megállapodás vállalkozási szerződések későbbi megkötésére irányult, e megállapodással, mint előszerződéssel kapcsolatban a köztük felmerült vitás kérdések szempontjából a Ptk. „ Vállalkozás" című XXXV. fejezete az irányadó. E fejezet alá tartozó 395. § (1) bekezdése szerint a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Az elállást követő időre tehát a szerződésszegés körülményei vizsgálatának nincs helye. A másodfokú bíróság az ítéletének meghozatala során e rendelkezést - ideértve a GK 16. sz. állásfoglalásban foglaltakat is - figyelmen kívül hagyta, ezért az ítélet a keresetet elutasító részében, de az elsőfokú bíróság ítéletére vonatkozó részében is, az eddigi adatok alapján nem megalapozott (LB. Eln. Tan. G. törv. 30 645/1984. sz.). A megrendelő - kártérítés ellenében - nemcsak az egész szolgáltatásra, hanem annak egy részére vonatkozóan is elállhat a szerződéstől. A felperes 488 880 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére azon az alapon kérte kötelezni az alperest, hogy egy agrokémiai telep 16 373 297 Ft öszszegű építési szerződésében meghatározott munkákból nem kívánta 6 111 000 Ft értékű munka el94