Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei végzését s így a szerződés ebben a vonatkozásban meghiúsult. Az alperes vétlenségére hivatkozva kérte a kereset elutasítását. Előadta egyrészt azt, hogy a felperesnek más hasonló beruházásán alvállalkozói minőségben lehetőséget adott felszabadult kapacitásának lekötésére, másrészt pedig, hogy a beruházás megvalósulása csak elhúzódik, erről viszont nem tehet. Az elsőfokú bíróság az alperest 328 800 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a kötbéralapot 4 111 000 Ft-ra csökkentette, mert mintegy 2 millió forint értékű munkát a felperes elvégezhetett az alperes hasonló beruházásán. A 4 111 000 Ft értékű munka az alperes magatartása miatt nem valósult meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság kötbér megfizetésére azért kötelezte az alperest, mert a szerződés részbeni meghiúsulása az alperes felróható magatartására vezethető vissza. A bíróság jogi álláspontja téves. A Ptk. 395. §-ának (1) bekezdése szerint a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. A megrendelőnek ez a „feltétlen" elállási joga nemcsak a szolgáltatás egészére, hanem annak egy részére is vonatkozik. A feltétlen elállási jog gyakorlása esetén a vállalkozó a megrendelőtől csak kártérítést követelhet, kötbért azonban nem (LB. Gf. VII. 30. 636/1980. sz.). 95