Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei különös jogcíme nyilvánvalóan nem következik, az elállási nyilatkozatot a megrendelő általános elállási joga alapján kell hatályosnak tekinteni. A megrendelő' az elállás különös - szerződéssze­gésen alapuló - jogcímét később is megjelölheti. B) Ha az elállási nyilatkozatban megjelölt jog­cím alapján elállásnak nem volt helye és az elál­lási nyilatkozatot közlő fél a jogcímet nem változ­tatja meg, a bíróság az elállás jogszerűségét elté­rőjogcímen nem állapíthatja meg. C) A megrendelő általános - valamint a kése­delem miatt bekövetkezett érdekmúlására alapí­tott - elállási jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem tör­tént meg (GK 16. sz. áf.). A megrendelő a Ptk. 395. §-ának (1) bekezdése szerinti elállási jogát a szerződésszerű teljesítésig gyakorolhatja. A peres felek által 19.. március 31-én meg­kötött vállalkozási szerződésben a felperes vállal­ta 100 db. oszlopos fúrógép gyártását 19.. decem­ber 31-i szállítási határidővel. A kikötött teljesítési határidőben szállítás nem történt. A felperes ugyan mind a 100 db. gépet határ­időre legyártotta, az alperes azonban már korábban közölte, hogy megrendelés hiányában nem tart igényt az eredeti határidőben történő szállításra. 19.. február 26-án jegyzőkönyvbe foglalt megállapodás­sal a felek 36 db. fúrógép vonatkozásában módosí­tották az eredeti határidőt, ezeket a gépeket az alpe­res átvette és ellenértéküket kifizette. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom