Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei megjelent a házastársa, aki a személygépkocsit a lakásukra vontatta. Otthon a gépkocsiból leengedte az olajat és másnap megtöltötte az alperes által biztosított friss olajjal, a jármű azonban ezt követően sem indult el. Megjavíttatásához a használhatatlanná vált motor helyett külföldön kellett másik motort vásárolni. Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a benzintöltő állomáson dolgozó személyektől joggal elvárható annak ismerete, hogy egy-egy autónál hová kell betölteni a benzint. Amennyiben pedig általuk ismeretlen típusú autóról van szó, csak ennek teljes bizonyosságú tisztázása után szabad a benzin betöltését megkezdeniük. A bizonyítékok mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság a felperes kárának összegét 149 825 forintban határozta meg. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kiegészítette a tényállást és a felperes személyes előadása alapján megállapította: a felperes - házastársa korábbi tájékoztatásából - tudta, hogy a benzintank azzal a kulccsal nyitható, amellyel az autót kell beindítani. Amikor az alperes alkalmazottja az olajbeömlő nyílást nyitotta ki, felhívta a figyelmét arra, hogy az üzemanyag-beömlőnyílás kulccsal nyílik. Amikor észlelte, hogy az üzemanyagtöltő pisztoly behelyezésekor a benzin visszafelé folyik, jelezte a kútkezelőnek, hogy valami gond van. Ezt követően a másik kútkezelő eltávolította az olajbeöntő nyílásból a műanyagcsövet és folytatta a tankolást, a benzin azonban továbbra is kifelé folyt. A tankolás után a 68