Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei felperes beindította a motort, a jármű azonban nem indult el, és a motor leállt. Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes gépjárművében az alperes alkalmazottainak magatartása okozta a kárt. Tényként állapította meg azt, hogy a felperes mindvégig tudta, hogy nem a megfelelő nyílásba engedték be a benzint. E tévedés következményeivel a gépjárművet üzemben tartó felperesnek tisztában kellett lennie, tudnia kellett, mi a következménye annak, hogy az olajtartályba benzint tankoltak. A szakértői vélemény szerint a motorolajba tankolt benzin csak abban az esetben okoz kárt a gépjármű motorjában, ha azt sebességbe kapcsolják, amennyiben anélkül vontatják a járművet, károsodás nem keletkezik. A felperesnek ennélfogva a hibás tankolás után „üresben" kellett volna egy félreeső helyre kitolatni a járművet és ott minden következmény nélkül elvégezhette volna az olajcserét. Ebben az esetben csak a motorolaj költsége és a szerelő munkadíja jelentette volna a kárt. Miután a felperes nem így járt el, a kárát maga okozta, következésképpen a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján az alperest nem terheli kártérítési felelősség. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest 97 386 forint és annak késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. ítéletének indokolása szerint a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy a felpe69